Úgyis eljön még a Nyár,
A piac dacára,
Marad valami, aminek
Nem megy fel az ára.
Isten bőségét a Nyár
Pazarolva adja,
Akár szegény, akár gazdag,
Mind ugyanazt kapja.
Nem törődik Július
Pénzes ügyfelekkel,
Meleg madárcsicsergéssel
Indulhat a reggel.
Úgyis eljön még a Nyár,
Úgyis újra éget,
S ha még mindig perzsel a Nyár,
Tovább is van Élet.
Örök titok lesz a Lét,
A Mindenség magja;
Az ember-teóriákat
Az Idő kacagja.
Világ törvénye a Lét,
Nem ér soha véget;
Öröktől fogva létezik,
S lesz is mindig Élet.
Úgyis eljön még a Nyár,
Évről évre értünk,
Van dolgunk és van Szerelmünk –
Úgyis tovább élünk.