Pete László Miklós versei

Fogfájós Jelen

Savanyú a Jelen arca,

Foga fáj;

Hogy’ lehetett mára a pénz

A király?

 

Liberális pénzkazal;

Mást meg a hitel aszal.

 

Abszurdumok kergetőznek;

Lusta Jövőket előznek.

 

Mennyit kóstál a napkelte

Zamata;

Mennyi lesz majd a napsütés

Kamata?

 

A pénz hitvány jövő-kukta,

Árverésen a napnyugta.

 

Abszurdumok kergetőznek,

Mindent nihillel fertőznek.

 

Savanyú a Jelen arca

Foga fáj;

Pénz-kolosszus agya helyén

Nő a háj.

 

Silány, anyagtalan pata;

A pénz a Semmi kamata.

 

Abszurdumok kergetőznek;

Szent reményből csúfot űznek.

 

Adósságháló a Földet

Beszövi;

Világvége-pók vigyorral

Figyeli.

 

A pénz élni merészel;

Helyette érték vész el.

 

Abszurdumok kergetőznek;

Világ-szemfedőt redőznek.

 

Savanyú a Jelen arca

Foga fáj;

Nagy baj jön még, ha pénz marad

A király.

 

Globalizált Föld keservesen

Remeg,

Élhetőbben kéne élni,

Emberek.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!