Kis Rékám,
Gördülnek a fránya számok,
Az Idő,
Mint a mérgezett egér,
Rohan…
A Múlt lassanként Föléd tornyosul;
Felnőttél –
Visszavonhatatlanul…
Az Idő, s a Lét
A legnagyobb talány;
Te
Harmincéves
Apró
Pici
Lány…
A kor nem érdem,
Mindössze – állapot;
Csak fényképek tükrében
Láthatod.
Érett fejjel
Egy túlérett világban;
Harmincévesen
Harminc forró Nyárban;
Aludj barátságos, puha
Reményben,
Fejed Jövődre hajtva
Drága
Kicsi
Lányom.