Pete László Miklós versei

E hazában “A kürtösök szava” Azóta szól, mióta van haza. Néhol vidám, de legtöbbször fanyar. Mert “Mit ér az ember, ha magyar?”   Tudjuk: hogy amint lent, úgy van odafent, “A világ fölött őrködik a Rend,” A zászló fent lobog, vagy megfakul. Tudjuk: továbbra is “a víz az úr”.   Ha nyakunk elvágja mesebeli orsó, “Befed ez… Tovább »

Ifjú Tavasz, Vénülő Idő; Méltóságos jókedvünk A végzet-temető. Eső után Ténfereg a szél; A hagyomány semmiféle Jövőtől se fél… Szent Kikelet, Vidámságlepel, Hajnali madárünnepben Jövő énekel. Ifjú Tavasz, Vénülő Idő; Tavasszal minden végzetnek Szamárfüle nő.  ... Tovább »

“Egykor vala Góg és Magóg; Most pediglen sok demagóg” (indonéz népi mondás) (Abban a helyzetben vagyok, hogy elsőnek közölhetem a legújabb miniszterelnök-jelölt, Reformossy Alajos Rezső programnyilatkozatát. Úgy tűnik, nem jobb a többinél.)   Reformerdő közepében, Reformbokrok rejtekében, Mint zenész a magas tercre, Régen várok eme percre. Én vagyok a megfelelő Ország-reform-rendbetevő, Ez nálam nem holmi… Tovább »

Tavasz van – most kéne látni… Látni kéne, Látni, Látni… Május örömtánca lebben; Isten van a Kikeletben. Zablát tesz idő szájára, Létet ad a tarisznyába. Tavasz van – most kéne látni… Látni kéne, Látni, Látni… Látni, Lét szívéhez férni; Látni kéne végre – Élni… Élet helyett van – kapkodás, Sivár gazdaság-porolás… Tavasz van – most… Tovább »

Lombkoronás Május arca Végre mosolyra derül, A jó érzés a világban Soha nincsen egyedül. Mosolyognak végre a fák, Bokrok, házak, emberek; Északi szél-vonat hátán Elutazott a hideg. Didergő napok elmúltán Napfény a felhők helyett, Visszavette régi helyét A színpompás Kikelet. Lombkoronás Május arca Végre napfényben ragyog, Mindig a békében élők Az igazi gazdagok. Egy életre… Tovább »

“Ott” milliószámra élhet, De “itt” kap nevet az Élet. “Ekkor”, “akkor” hasra eshet; Cselekedni csak “most” lehet. “Ott vagy “Akkor” – száraz faág; Csak “Itt” és “Most” a valóság.  ... Tovább »

Hogy miben hiszek? Rám tartozik csupán… Saját hajómon Magam vagyok A kapitány… Saját Hitem Csupán nekem ragyog; Nem térítek, És nem vitatkozok. Higgyen ki-ki Amiben akar, Minden anyagon túli távlatot Köd takar. Amiben hiszek, Engem hajt csupán; Egyházat, Prófétákat Nem kíván. A Hit apró, Félénk És reszketeg; Azzal osztom meg, akit Szeretek. A Hit mosolygós,… Tovább »

Hol idefenn, Hol odalenn; Itt is, Ott is Isten pihen… Egyszer kívül, Egyszer belül; Az Élet mindig Szétterül. Hol ideát, Hol Odaát; Mindig tovább, Mindig tovább. Lét-örvény Az Idő hátán; Csupán fikció a Sátán. Isten Bennünk hozza létre; Meghalunk – Egy újabb létre. Hol idefenn, Hol odalenn; Itt is, Ott is Élet terem. Lét-örvény A… Tovább »

  Tegnap még itt voltál, Drága Nala… Féltettünk, Tudtuk, a műtét nehéz, És egy nappal sem élted túl, Nala… Gyönyörű, okos kutyahercegnője Voltál csaknem tíz évig a Családnak… Derű, Meghitt nyugalom járt Veled. Semmi sem lesz a régi Nélküled.  Ötven fölé segítettél bennünket, Vártál haza, Az álmunkat vigyáztad, S mindenhez volt pár kedves gesztusod… Kiskutyából… Tovább »

Lét-hajóban Élet-kabin Hullámzó Idő habjain. Élet-kabin Isten-kegyben; Kicsi és hatalmas egyben. Anyagvilág – néma katlan; Csak az Élet halhatatlan. Lét-hajóban Élet-kabin Úszik az Isten álmain.... Tovább »