Pete László Miklós versei

20. Szonett

Őrangyalom, hölgyem, anyám, feleségem,
Te parázsölű kéjek asszonya,
Hozzád fogant meg büszke szenvedélyem,
És Általad lett szent az éjszaka.
Anikóságos, hótiszta szerelmed
Simogató nászi fergeteg,
És örömforrás selyembércek mellett
A diadalmas asszonyi öled.
Megszületik majdan szerelmünk gyümölcse,
Leszel újra hófehér anya,
A világnak első asszonya,
Ki koronáját a szívébe rejti:
   Élek, vagyok: velem akartál jönni,
   Csak tudjam egyszer mindezt megköszönni!

  1. július 17.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!