A naptár egy évet lépett,
Ma töltöm az ötvennégyet.
A kor – időzített járom,
Már nem vagyok ötvenhárom.
Vékony ösvény, széles árok;
Ötvenöt felé sétálok.
Az Időt nem érem tetten;
Kenyerem javát megettem.
Anikó, Szerelem – Lélek…
Szeretek, írok – és élek.
Sötét a Jövendő sátra,
Nem tudom, mennyi van hátra.
Elhagyom az ötvennégyet,
Szeretek, írok, és – élek.