Pete László Miklós versei

Február esővel köszön

Február latyakkal köszön,
Rezignált esőcsepp-özön.

A reménység halványsárga;
Extrém vágyak fúlnak sárba.

A Lét-hajó furcsa, ódon,
Vitorlája félárbocon.

Február pityeregve jön,
Esőkönnyet gyűjt a bödön.

Feketén glédába állhat
Portánkon a téli bánat.

Nyirkos, feledékeny napok
Betonján a eső kopog.

Február – Vízöntő odva,
Lépeget elgondolkodva.

A Jövendő mit rejteget?
Új Tavaszt, vagy lelki telet?

Pirkadatra?
Nyugovásra?
Mindig újabb számadásra.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!