Tán nem modern az ég,
Ha kék,
De nem lesz sose zöld;
Ős nótára jár az Idő,
És otthonunk,
A Föld.
Tán nem modern
A pillanat,
Ha szép és
Egyszerű,
De csak ilyenből születik
Harmónia,
Derű.
Tán nem modern
A Szerelem,
A világ-alkotó,
De oly mértékben egyedi,
Hogy fel nem váltható.
Tán a Lét sem elég modern,
Bár sok jót tartogat,
Isten nem hajszolta soha
Az újdonságokat.
Ami modern,
Csak villanás,
Rossz profán-konokul;
Mert ami nem több, mint modern,
Az gyorsan
Elavul.