Pete László Miklós versei

Nagyon féltjük Nalát

Sírnak az egek,

Szaladgálnak a fanyar fellegek,

Tízéves négylábú családtagunk,

Nala –

Beteg…

 

Az udvar dörgő hangú királynője

Bágyadt,

De még így sem lophatnák el a házat,

Mert ha bármi alakul,

Előrejön nehezen,

Szótlanul,

És máris elkotródik bármi, bárki…

 

Bágyatag január pihen fagyos ágyon,

Tegnap négy injekció,

Ma három.

 

Sürgölődik csendben a család,

Halkul a szél,

Tocsog a tél,

Mindenkinek elakad a szava;

Maradj velünk,

Nala!

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!