Önkényes augusztus,
Vágyakat nem tisztel,
Vad hőség, vagy záporeső;
Egyebet sem ismer.
Őrjöng a zivatar,
Vagy a hőség-máglya;
A lelkünket sunyi gondok
Számos baja rágja.
Idő országútját
Ezer kétség rója,
Villanypóznán hosszú útra
Készül már a gólya.
Önkényes augusztus,
Világos a szándék;
Minden parancsuralom csak
Felelőtlen játék.
Sirámok szavára
Reszketnek a holtak,
Vannak, akik jelent, mások
Jövőt panaszolnak.
Attól, hogy köznapi,
Sunyi gondok rágnak,
Létformáló múlt leszünk majd
A dédunokáknak.
Önkényes augusztus,
Nyarunk zápor rágja;
Egyre özönlik a magyar
Szerte a világba.
Jövendőnk lelkesen
Tapossuk a porba,
Áldozatra vár a Nihil
Fogyasztói torka.
Tilos feszültségbe
Erőszakot vetni,
A Magyarnak újra kell most
Tanulni szeretni.
Önkényes augusztus,
Hőség, eső-tenger;
Meghitt szimbólumok között
Melegszik az Ember.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: