Pete László Miklós versei

Januári alkonyatban

Januári alkonyatban

Hideg fény ragyog,

Számadásra készülődnek

Fent a csillagok.

Tétlenkednek a csalódott

Felhő-oszlopok,

Sejtelmesen cseperedő

Jövő gomolyog.

—-

Tegnapokban dideregnek

Szent, naiv hitek,

Altatódalt dúdolgat a

Közömbös hideg.

—–

Januári alkonyatban

Kérdéssor szorong,

Sötéten hallgat, nem felel

A nagy éj-korong.

—-

Tompán fénylik a Tejút, mint

Befagyott patak,

A világ fennen csörömpöl,

Isten – hallgatag.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!