Pete László Miklós versei

Végzet-libikóka

Cudar fagyra ál-tavasz jön,

Ál-tavaszra újra fagy;

Sosem szabad azt elhinnünk,

Hogy az Isten cserbenhagy.

 

Libikóka időjárás,

Inog, mint a szélkelep,

Egy nap alatt húsz fokkal is

Lehet több, vagy kevesebb.

 

Napsugár a hóra,

Végzet-libikóka,

Végzet ellenében vágyunk

Mindig

Szépre,

Jóra.

 

Cudar fagyra ál-tavasz jön,

Ál-tavaszra fagy – megint,

Belül vannak a kételyek,

Az Isten meg – odakint.

 

Recseg-ropog Európa,

Törni készül a cserép,

Kelekótya félistenek

Nem hallják, mit mond a nép.

 

Hol rigó,

Hol csóka,

Végzet-libikóka;

Nincs eleve elrendelve

Szakadék

Vagy tócsa.

 

Cudar fagyra ál-tavasz jön,

Ál-tavaszra újra fagy;

Sosem szabad azt elhinnünk,

Hogy az Isten cserbenhagy.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!