Ezer hulló falevél

Ezer hulló falevél

Ezer magyar szubkultúra

Ezer felé

Mendegél.

Ezer hulló falevél,

Mindent szertehord a szél.

Az éter káromkodással,

Halandzsával van tele;

Örök vita folyik arról,

Sötét-e

A fekete.

Ezer hulló falevél

Télről és fagyról regél.

Régi fáról

Késő ősszel

Szertehullik a levél;

Ezer magyar szubkultúra

Száraz kenyérhéjon él.

Ezer hulló falevél,

Háborút üzen a Tél.

Némely magyar szubkultúra

Születésétől poros,

Sohasem lesz mély értelmű,

Ami csupán zavaros.

Ezer  hulló falevél,

Együtt marad, ami él.

Politika-vihar veri

Az elszáradó magyart;

Elfelejti mind a szélben,

Hogy valaha mit akart.

Ezer hulló falevél,

Gonosz, aki nem remél.

Ezer hulló falevél;

Aki katakombában él,

Görögtűztől sose fél.

Hűség a Lét támasza;

Ezer szubkultúrához van

Mindösszesen

Egy Haza.

Ezer hulló falevél,

Csak az lehet tisztességes,

Aki tovább él,

S remél.