Barátságos őszi estén,
Hosszú nap után,
Elcsitul a nosztalgia
A vén körtefán.
Éj terül a novemberre,
Mint egy nagykabát,
A Hold is magára húzza
Felhőpaplanát.
Emlék-csillagfények égnek
Távol korokon,
A vén Idő körülvesz, mint
Rozzant hegyorom.
Hever a Göncölszekér, mint
Régi, rossz kanál,
Nemlét-nyugalommal házal
Kint a vén halál.
Meghitt fájdalmon mereng
Az új homlokredő,
Békét köt a fantázia,
S a múló idő.
Diadalt vesz fáradt erény
Sátán bús hadán,
Barátságos őszi estén
Hosszú nap után.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: