Pete László Miklós versei

Szedelődzködik a Nyár

Szedelődzködik a Nyár,

Félig kint a lába,

Élményeket, gyümölcsöket

Gyűjt a puttonyába.

 

Súlyosbodik a Jelen,

Szél-közönyök várnak;

Megint a szemünk láttára

Lesz vége a Nyárnak.

 

Realista szeptember

Nyár sarkába hágott,

Bús közönyt cipel az ősz, meg

Rideg valóságot.

 

Szedelődzködik a Nyár,

Vigyorog a sátán,

Az Élet újabb ciklusa

Száll az Idő hátán.

 

Véget ér a nagy meleg,

Harmat kacarászik,

A hűvös éj zavartalan

Nyugalomra vágyik.

 

Az Álmot az ébredés

Helyéből kitúrja,

Hétköznapi pillanatok

Menetelnek újra.

 

Ritmusra jár a világ,

Ciklikus az Élet;

Feltámadás neveti ki

A becsapott véget.

 

Szedelődzködik a Nyár,

Érik a Jövendő;

Hogyha dolgát jól végezte

Jut még elegendő.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!