Nyári eső mossa el
Mind, ami avítt;
Áztassa el parttalan bú
Konok tornyait.
Ami azt nyivákolja,
“Úgyse sikerül”;
A friss nyári eső elől
Sose menekül.
Dekonstruált műanyag
Kultúr-vesekő;
Sznobostul meg mindenestül
Vigye az eső.
Nyári eső mossa el
A korlátokat;
Hátha Isten mégis
A Jövőbe látogat.
Ami világvégébe,
Gyászba menetel;
Essen sárba, pocsolyába
Tűnjön innen el.
Kripta-zsákutca torkot
Fújjon át a szél;
Hátráljon ki onnan végre
Minden, ami él.
Nyári eső mossa el,
Ami rossz szabály;
Akárhogy rikácsoljon
A kultúrpapagáj.
Nyári eső mossa el
A Pénz trónusát;
Hadd engedje uralmát
A józan észnek át.
Ha pökhendi költséget
Nem őröl malom;
Véget ér a nyegle-fukar
Dollár-uralom.
Sárrá vált globál-önkényt
Víg eső temet;
Egybefonódhat a sok száz
Hazaszeretet.
Nyári eső mossa el
A félelmeket;
Addig essen, amíg talán
Jót tenni lehet.
Mert ha mégis műanyagból
Épül a jövő;
Velünk együtt mossa majd el
A nyári eső.
Amíg élünk, dolgunk van
A Jelen színpadán;
Adjon Isten nyári esőt
Idejekorán.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: