Ötven éve alku nélkül;
Nem befektetés – megtérül.
Lányaim már felnőtt fővel,
Tele tervekkel, jövővel.
A házam is szépen vénül;
Csak szerényen. Alku nélkül.
Túlkoros büszkeségemet
Halálomig nevelem;
Hajnalonként
Továbbra is felébreszt
A Szerelem.
Nem járok hintón a gangra;
Nem vágyom címre, se rangra.
Korosztályomat leírta
Mindenféle dollár-birka.
Hiszek békében, csodában,
De nem globál mennyországban.
Nem kell nekem dollár-barokk,
Sem euró-rokokó;
Csak maradjon meg sokáig
Egészségben
Anikó.
Egy nap majd eljön a “végül”,
De az is csak alku nélkül.
Mű-pázsit helyett van moha;
Nem voltam komprádor soha.
Leszek aki voltam, s vagyok;
Mindig magyarnak maradok.
Lesz-e jövő – majd elválik;
Alku nélkül – mindhalálig.
Hosszú távon
Úgyis mindig
Az Erkölcsös a nyerő;
De sosem a jó oldalon
Hömpölyög
A túlerő.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: