Gyönyörű, fényes, fekete…
Méltóságteljes, mint az óceán,
S véget nem ér soha;
A végtelen, örök nyugalom hona…
Titokzatos, mint a szivárvány,
És fittyet hány a tűznek, mint a márvány.
A mélyén fényes nyugalom marad,
És minden vitának magva szakad.
A csókra hűvös csókjával felel,
Hideg ködében magához ölel.
Gyönyörű, fényes, fekete…
Ott elenyészik minden fájdalom,
Állandó, mint öreg csillagködök;
Bölcs, hallgatag, nyugalmas
És örök…