A jó vers talán kocsonyás és
Amorf szöveg-massza,
És az Olvasó dolga lesz,
Hogy Lélekké dagassza?
A jó vers tán nyögve-mekegve
Csámpázik a tóra,
S a kecskefejés feladata
Vár az Olvasóra?
A jó vers tán műnyelvű lélek
Borzas mű-szakálla,
S játszadozva mű-utalgat
Műanyag halálra?
A jó vers tán nem Léleknek szánt
Önfeledt ajándék;
Hanem csupán céltalan és
Nyegle nyelvi játék?
A jó vers tán semmi-tenger
Semmi-habján ázik,
És szószátyár, mélyértelmű
Semmit harsonázik?
Semmi-líra semmibe zuhan;
De a jó versnek becsülete van.
A jó vers nem szó bolondja;
Nem csócsálja, hanem mondja.
Létet hoz, kegyelmet, kedvet;
Lélek mélyén visszhangot vet.
Ritmus nélkül semmi lenne,
Örök Élet lüktet benne.
A vers ideák lenyomata,
Közös világunk hangzata.
A rossz vers a nyelv végzete;
A jó vers a lélek igézete.
A jó versnek mindig van
Becsülete.