Pete László Miklós versei

A Dal örök

A Dal sose kitüntetés,

Nem öltönyös eszme,

Akkor is visszhangra talál,

Ha nincs kinevezve.

 

Tudják galaxisok,

Csillagködök:

A szív örök,

A Dal örök,

A Szerelem örök.

 

A Dal sose halott törvény,

Nem parlament hozza,

Az adómentes örömöt

Építi, fokozza.

 

Míg az idő rohan és

A kerek ég pörög;

A szív örök,

A Dal örök,

A Szerelem örök.

 

A Dal sose puszta profit,

Nem a tőke szerzi,

Sőt, a hideg, rossz számítást

Mindig lefegyverzi.

 

A Múlt sápadtan hallgat,

A Jelen dübörög;

A szív örök,

A Dal örök,

A Szerelem örök.

 

A Dal sose kitüntetés,

Nem a sarzsi adja,

A címeket, a hivatalt

Mindig kikacagja.

 

Mellettünk a zord posztmodern

Fáradtan zörög;

A szív örök,

A Dal örök,

A Szerelem örök.

 

A Dal nem vén, mint az idült,

Poros szürkehályog,

Maguktól jönnek virgoncan

Az ifjú Szabályok.

 

Gazdasági megalkuvás

Halált könyörög;

Nem lehet,

A Dal örök,

A Szerelem örök.

 

A Dal mindig ifjú, a Dal

A Jövő maga

Vén, s ifjabb, mint a világ

Minden hivatala.

 

Néznek galaxisok,

Csillagködök,

A Lét örök,

A Dal örök,

A Szerelem örök.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!