Gombolyodik,
Tekeredik…
Múlt-manócskák
Hordják-viszik.
Gyorsan szaladnak a napok;
Lassan ötvenéves vagyok…
Egyik fele
Másik fele
Irigy Idő
Gyorsul vele.
Meredek az Élet halma,
Ránc csak a Halál hatalma…
Gombolyodik,
Csavarodik;
Sors a Léttel
Tusakodik.
A Gombolyag a Homályból gurult;
Nincs Jövő,
Ha semmibe hullt
A Múlt.
Vékony szála
Csúszik egyre;
Egyedül megyünk
A Hegyre.
Az Élet tán drágalátos kalitka,
S az Ember tán a világ ősi titka…
Gombolyodik,
Tekeredik,
Leélt korunk
Kerekedik.
A Szellem a nagyvilágot áthatja,
S a tudomány majmok fogát kutatja…
Gombolyodik,
Csavarodik,
Élet súlya
Domborodik.
A Lét:
Derengés ócska falakon;
S az Élet:
Áttörés az anyagon.
Finom, vékony,
Hosszú szála;
Fele öröm,
Fele hála.
Érzelem-létünk Égre vinne fel,
Lefelé csábít anyag-lucifer.
Gombolyodik,
Földre terül;
Mindig az Élet
Van felül.
Bennünk tárolja erejét
A Lét;
Harmónia és Szerelem
A tét.
Gombolyodik,
Tekeredik…
Múlt-manócskák
Hordják-viszik.
Gyorsan szaladnak a napok;
Lassan ötvenéves vagyok…
Egyik fele
Másik fele;
Szabad akaratom vele.
Gombolyodik,
Tekeredik;
Az Idő nem öregedik.
Idő gallérja
Körülfog
Létünk léte
Örök titok.
Gombolyodik,
Tekeredik;
Létről Létre
Cseperedik.
Apró híd a halál éje;
Mosolyog
A Lét Törvénye.