Pete László Miklós versei

Október utolsót lehel

Október utolsót lehel,

Gyászolja a levél-lepel.

 

Bágyatag őszi verőfény;

Minden haldoklásban – Remény.

 

Alig maradt levél a fán,

Kemény a sár – Ősz derekán.

 

Október utolsót lehel,

Idő mindent Múlttá vedel…

 

Fogy az Ősz és fogy az erő,

Ollóba fog Múlt és Jövő…

 

Egy évszázad – egy fuvallat;

Feszül a szabad akarat.

 

Október utolsót lehel,

A Remény sohasem telel.

 

Szkeptikusok halál-hite

Nem lesz jó soha semmire.

 

Anyag tudatra nem éled;

A Lét törvénye – az Élet.

 

Október utolsót lehet;

Az Élet – mindenre felel.

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!