Calliope

Nincs vége mégse,

Nincs vége soha,

Vagyunk megint,

Mint voltunk valaha;

Újra szól a dal,

S a Lelketek

Örökké

Fiatal.

Nincs vége úgyse,

Nem lesz vége már,

A Színpad ismer,

S mindig visszavár.

Újra zeng a Szó,

S Calliope

Nem lesz

Megalkuvó.

Nincs soha vége,

Jöttök, hogyha kell,

A poklokat

Ti ijesztitek el,

A vénülő Élet

Felnyikorog,

S a Színpad újra

Rátok mosolyog.

Csak ez az Élet,

Mi is volna más:

Halált kacagó

Garabonciás.

Örökké mindent

Az Élet tehet;

Az Isten áldjon meg

Benneteket!