Kora nyári szélben
Fürdetem magam,
Elfelejtem, hogy a Nyárnak
Egyszer vége van.
Kora nyári szélben
Arcom felderül;
Tudom már, hogy amit tervezek,
Mind sikerül.
Kora nyári szélben
Fürdik a világ,
Szép reményről álmodnak
A délceg rózsafák.
Kora nyári szélben
Tücsök hegedül,
A gonoszság egyszer úgyis
Pokolba kerül.
Kora nyári szélben
Hamvas a jelen,
Ifjul a vágy
Nászéjszakás, forró
Reggelen.
Kora nyári szélben
Reszket a halál,
Tudja, hogy a Nemlét csupán
Korhadó fatál.
Kora nyári szélben
A felhő regél,
Hirdeti, hogy ami él, az
Sohasem henyél.
Kora nyári szélben
Sarjadó remény,
Földre száll a magasságból
A szent, tiszta Fény.
Kora nyári szélben
Vígan ébredek;
Tán még nem beteg a világ,
Csupán élveteg.
Kora nyári szélben
Harsog a derű;
Nem külföldi kölcsönből nő
Kertünkben a fű.
Kora nyári szélben
Csobog a patak;
Hisztériás indulatok
Szertefoszlanak.
Kora nyári szélben
Madár énekel,
Tán az ifjú Harmóniát
Hozza újra el.
Kora nyári szélben
Friss a virradat,
Más se hagy el,
Csak Te Magad
Ne hagyd el Magad.
Kora nyári szélben
Szelíd a jövő,
Félrehúzza sűrű fátylát
A komor Idő.
Kora nyári szélben
A Lét hallgatag;
Előbb-utóbb esőt kap
A belső sivatag.
Kora nyári szélben
A mosoly üde,
Talán mégis közös ügy lesz
Az Élet ügye.
Kora nyári szélben
Víg a Szerelem,
Minden ősöm és utódom
Osztozik velem.
Kora nyári szélben
Él a szenvedély;
Benépesül a magányos
Sziklameredély.
Kora nyári szélben
Minden újra él;
Mindig lesz Élet, amíg van
Kora nyári szél.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: