Pete László Miklós versei

Csendes este, virágillat…

Csendes este, virágillat,

Lét zenéje száll,

Tavaszi önkívületben

Tombol a határ.

 

Csendes este, virágillat,

Zöld a falevél,

Önfeledten hancúrozik

A tavaszi szél.

 

Csendes este, virágillat,

Zsong a levegő,

Szelíd arccal ül a kertben

Velünk a Jövő.

 

Csendes este, virágillat,

Meghitt szerelem;

Évtizedek óta velem

Él a Kedvesem.

 

Csendes este, virágillat,

És emlékezem:

Ilyen volt, mikor először

Bújt össze velem.

 

Csendes este, virágillat,

Mosolyog a Hold,

Akkor régen, nagyon régen

Otthonunk se volt.

 

Csendes este, virágillat,

Aki tudta, félt;

Minden észérv meg logika

Ellenünk beszélt.

 

Csendes este, virágillat,

Nyílt a sok virág,

Közénk akart állni szegény

Nyegle gazdaság.

 

Csendes este, virágillat

Ő várt valahol,

Nem volt más a kezemben

Csak egy reklámszatyor.

 

Csendes este, virágillat,

Volt nagy csillogás,

Tükörfényes találkozás,

Összeborulás.

 

Csendes este, virágillat,

Csókra éhesen,

Amíg élünk, nem is hagyjuk

Abba sohasem.

 

Csendes este, virágillat,

Nagy találkozás;

Adieu vagyon, karrier,

Külföldi utazás.

 

Csendes este, virágillat,

Szikrázott az ég,

Azóta sem hagyott el

A könny, s a büszkeség.

 

Csendes este, virágillat,

Összeborulunk,

Amíg ez a világ világ,

Együtt maradunk.

 

Csendes este, virágillat,

Csillagok velünk;

Körülvesz a két Gyermekünk

És az életünk.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!