Talán káprázat a világ,
Nem létezett soha,
Nem más, mint rongyos kartoték
Pár homályos sora…
Nem olvasható rajta már
A “született” rovat;
És az sem, hogy eredeti,
Vagy csupán másolat.
Eltöprenghetünk rajta már,
Hol áll a “ráció”,
S másutt “kreáció” van-e,
Vagy “evolúció”.
Hogy több-e mindez valahol,
Mint néhány számadat,
És hogyha aktánk eltűnik,
Belőlünk mi marad…
Ha egyszer minden véget ér,
S eljön reánk a vég,
Korunkból megmarad-e több,
Mint pár rossz kartoték?
Hogy jövő lesz, vagy pusztulás?
Tudja-e valaki,
Hogy Isten ezt az űrlapot
Hogyan töltötte ki?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: