Pete László Miklós versei

Zord márciusban

Késik a renyhe tavasz, dideregnek az esteli fények;

Megfagy a víz odakint, mint január idején.

Gyenge a Nap, ki se bújik a tétova, szürke ködökből;

Árva papírgalacsin fázik az út közepén.

Reszket a hosszú, kései télben a lomha zimankó;

Meddig tart a hideg? Lesz-e tavasz valaha?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!