Pete László Miklós versei

Költészet vagy világvége? (A KÖLTÉSZET NAPJÁN 2011-BEN)

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

Szabács vára óta

Él a magyar strófa,

S gyakrabban volt otthona

Kunyhó,

Mint a palota.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

Békében,

Örömben,

Bánatban

Vagy hadban,

Költészetünk ott volt

Minden pillanatban,

Hűség, szépség okán

Küzdött a vár fokán,

Nehéz csatatéren,

Vagy súlyos békében,

Vezette gyermekünk

Gyakorlatlan kezét,

Szelíden lefogta

Haldoklóink szemét,

Segített megülni

Minden örömünket,

Megszentelte minden

Tiszta szerelmünket.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

A magyar költészet hisz, remél,

És szeret;

Ki tudja, mióta együtt sír

És nevet

Konttyal és kalappal,

Magyar hétköznappal.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

A tettet, igaz szót

Nem szokta kerülni,

Nem szokott lárpurlár-lukba

Menekülni;

Hiszen

Tűzön-vizen

Velünk sír és nevet;

A magyar költészet

Hisz, remél, és szeret.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

Akik magyar verset

Szolgálni nem restek,

Elefántcsonttornyokat

Ritkán kerestek,

S mert azok a lakott

Földtől messze estek,

Hadd maradjanak meg

Holtnak és üresnek;

A csalódott végzet

Magában fanyalog,

Ha süket fülre lelnek

A sziréndalok.

 

Világnak világa,

Virágnak virága.

 

Mint dühöngő ártány,

Világvége járvány

Dúlja a határt,

Pusztításban,

Rombolásban

Felidézi

A sunyi tatárt.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

Nem a maja naptár

Fanatikus rabja,

Nem is az üstökös verte

Tenger habja

Hozza el a véget;

Közöny és kapzsiság

Rablóhada éget

Világvége végett.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

Te magyar költészet,

Híres Erős János;

Gyürkőzz, hív az ország,

Hív a falu, város,

Világvége tombol,

Átkoz, butít, éget,

Vess a világvége-nyegleségnek

Véget.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

Régi szilaj rímparipád

Mára rossz, haldokló gebe,

Posztmodern abrak betege;

Máshol talán elég

Holmi játszadozás;

Itt valódi vers kell,

Itt a rossz utánzat

Növeli a lázat,

És a végrehajtó

Viszi el a házat.

 

Világnak világa

Virágnak virága…

 

Itt akkor lesz jövő,

Ha igaz költészet

Vet körben acsargó

Gyűlölségnek véget;

Minden lélekben egy

Kiskert lesz növesztve,

Ritmussal öntözve,

Rímekbe öltözve.

 

Világnak világa,

Virágnak virága…

 

A mi jövőnk ritmussal van

Kikövezve,

Ritmussal kövezve,

Rímmel felövezve.

 

Világnak világa,

Virágnak virága.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!