Tavasszal mindig újrakezdünk
Hitet, Reményt és Életet;
A sátán legyen pesszimista,
Élni csak örömben lehet.
Ahogy a fagyok elszelelnek,
És kéken ragyog fenn az Ég,
Lelkünk széljárta régi síkján
Feléled a remény-vidék.
Tavasszal mindig újra élünk,
Virul a régi Kegyelem,
Sokadik ifjúságot él meg
Az életadó Szerelem.
A tél függönye félrehúzva,
Kacag a fürge napsugár,
Ránk öröm, csókok garmadája,
Új Élet és új munka vár.
Tavasszal mindig újraéled
A Szépnek, Jónak hajlama,
Megint bízunk, hogy a világ is
Majd egyszer erre hajlana.
Virágpompájú friss Tavaszban
Isten kitárja a kaput,
Körtáncba állnak tiszta vágyak,
Sa Lélek újra hazajut.
Tavasszal mindent újrakezdünk,
A Jelen szíve feldobog;
Amíg csak élünk, él az Isten –
Gyertek, szépséges Tavaszok!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: