Pete László Miklós versei

Ősz derekán

Kémény füstje gomolyog,

Bánatos szél kódorog,

A háztetőt tapogatja

Fáradt eső

Hideg, neves ujja,

Az utcákat megüli

Az őszi este

Tompa

Mélabúja.

 

Ilyenkor ősz derekán,

Hold billeg a körtefán,

Csábítja a szőlőtőkét

A sejtelmes,

Hideg, téli álom,

Gyászoló, vén varjak ülnek

Egy magas

Faágon.

 

Ilyenkor ősz derekán,

Vágy és sejtelem okán

Jól egymásba

Kapaszkodik

Férj és

Feleség;

Jöhet ősz is

Jöhet tél is

Tudunk élni még.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!