Öregszik az esztendő,
Reggelente fázik,
Hajnalonként a friss avar
Esőkönnyben ázik.
Amikor megláttalak,
Könnyebb volt az élet,
Magyarhonban tengődtek még
A vérmes remények.
Amikor megláttalak,
Ünnepelt a Lélek,
És azóta szüntelenül
Szemeidben élek.
Amikor elvettelek,
Jöttél igaz szemmel,
Amíg létezem, szeretlek
Örök szerelemmel.
Öregszik az esztendő,
Ködbe hull a csengő,
Nagy morogva, dérrel-dúrral
Készül a Jövendő.
Öregszik a nagyvilág,
Züllik kint az Élet,
Szépszeműből bumburnyákká
Spórolják a népet.
Öregszik az esztendő,
Fekete a kedve,
Hosszú álmot alszik a Nap,
Mint télen a medve.
Öregszik az esztendő,
Szépség hull a porba,
Idejöttünk, Drága Gyöngyöm,
Öregedő korba.
Öregszik az esztendő,
A fátummal szembe,
Kapaszkodhatunk egymásba,
Meg a Szerelembe.
Öregszik az esztendő,
Bankók létet falnak,
Megmaradunk szerelmesnek,
Örök-fiatalnak.
Öregszik az esztendő,
Sóhajt kint az Élet,
Drága Gyöngyöm Általad,
Neked, Érted élek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: