Ha jó szerencsénk néma még,
Hozzánk el nem talál.
Ezer bánatból sem lehet,
Csak egyetlen halál.
Ha jó szerencsénk néma még
S ordítva zúg a baj;
Megszoktuk régen: éppen így
Őrjöngött már tavaly.
Ha jó szerencsénk néma még,
S bosszantva szól a gond;
Hallgatni nem kell, arra van
Éppen elég bolond.
Ha jó szerencsénk néma még,
S fásult közöny dadog;
Ha hátat fordítunk, mi lesz?
Utánunk andalog?
Ha jó szerencsénk néma még,
S Gonosz szól szüntelen,
Úgysem jut soha semmire,
Hisz tehetségtelen.
Ha jó szerencsénk néma még,
S lehúz a föld pora,
Minket becsaphat a halál,
A világot soha.
Ha jó szerencsénk néma még,
Küzdjünk, még lesz tavasz;
Győzünk vagy vesztünk, egyre megy:
A vége ugyanaz.
