Idill a télben

A világot szorongatja

Fehér takaró,

Fantasztikus örvénylésben

Gomolyog a hó.

Rettentő fagy közepében

Havas házikó,

Hazavár a Feleségem;

Drága Anikó.

Kint ünnepi halál, és az

Élet didereg;

Bent kályha van, Anikó,

És meghitt, jó meleg.

Este, mikor félig holtan

Hazaérkezek,

Anikó szent szerelmében

Újjászületek.

Tovább a blogra »