Nehéz és boldog napokon,
Vermet akárki ás;
Rágyújt két jelenés között
A garabonciás.
Nehéz és boldog napokon,
Tárló és paraván,
Bízunk benne: a sok üveg
El nem törik talán.
Nehéz és boldog napokon,
Ha megjön a Király;
Tüstént üdvözlik: “Befelé,
És jól artikulálj!”
Nehéz és boldog napokon,
Ha nyitott a plató,
Eső szakad, de a világ
Még megszárítható.
Nehéz és boldog napokon,
Ha fals a jelenet,
Ne félj, estig még százszor is
Megismételheted.
Nehéz és boldog napokon,
Míg könnyes fent az ég,
Fényes jelmezben ül közénk
Megint a büszkeség.
Nehéz és boldog napokon
Az Idő gyors batár,
Közben az ostoba világ
Egy rossz végszóra vár.
Nehéz és boldog napokon,
Ha fáj is a derék;
Ha Hozzád újra megjövök,
Csendben bólint az Ég.