Pete László Miklós versei

Ádvent 2009.

December ködgomollyal pereg,

Ünnep közeleg;

S mint rövidülő napok végzete,

Úgy telepszik rá

Fáradt lelkeinkre

Egy rongyos, silány jövő

Képzete.

 

A hűvös napra sötét este száll,

Fáradt a határ,

S mint régi házban a meghitt sarok,

Úgy kopogtatnak

Emlékezetünkbe

Az egykor fényes, foszló

Tegnapok.

 

Egy fehér havas szép nap alkonyán

Ünnep lesz talán,

S mint fagyott tájon forró, szép rege,

Belénk lopakszik, és felmelegít

A Szent Karácsony

Szép

Ígérete.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!