Az Idő ködében a Jelen
Apró buborék,
Mindig megőrzi titkait
A Kezdet és a Vég.
A mindenséget tölti be
A roppant ködmező,
Csak apró pontban látható
A reszkető Jövő.
A vége-hossza ködspirál
Betölti az eget,
S a világvége-jóslaton
Csak gúnyosan nevet.
Mert minden perc a Kezdetek,
S az Enyészet hona,
Csupán a Lét az Abszolút
Nem illan el soha.
Múlik, aminek múlni kell:
A kamat, s a profit,
Az Élet mindörökre él,
S megtartja titkait.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: