Egy napja már,
És hallom egyre még;
Lehet borus az ég,
És áporodott utcaszegleten
Grasszálhat koldus áltörténelem;
A Zene – friss vidék,
A Zene Jónak
Szép Jövőnek
Menedék.
Lilla színpadra lép,
És fényes háztetővé lesz előttem
Sok elárvult, csonka
Jelen-cserép.
Zenéből
Lét terem;
Magasba lendül az egész terem.
Száll a világ,
Száll velem;
Élethozó
Lilla-zene
A világnak,
Nagyvilágnak,
És mellette
Csak nekem.
Az utolsó zeneszámnál
Réka is porondra lép,
Tapsorkán csattan a végén,
Mert bizony szép,
Ami Szép.
Száll a Zene,
Száll csak egyre,
Messzi idő-ormokon;
Tudom, most már amíg élek,
Mindig hallani fogom.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: