Pete László Miklós versei

Kis őszi hazánk

Kis októberi Magyarhon

Fázósan didereg,

Gyötrelmes télre készülnek

A fáradt emberek.

 

Október csípős és komisz,

A szél búsan borong,

Árválkodó reményeken

Száz félelem csapong.

 

A sápadt Nap mind hamarabb

Ágyába kecmereg,

A sötétség mind hangosabb

És népesebb sereg.

 

Devíza-tél, frank-hóesés

Rémképe fenyeget,

Túlélni ezt a rém-telet

Vajon hogyan lehet?

 

Míg az esetleges tavasz

Talán megérkezik,

A globalizált kapzsiság

Kamatra éhezik.

 

Kis októberi Magyarhon

A tél lehet galád,

A fontos: hogy túlélje mind

A sok magyar család.

 

Az október csípős köde

Tél-várva gomolyog,

Karácsonyt rejt, vagy fagyhalált,

Az még mindig titok.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!