Amerre nézek, ott vagy mindenütt,
Jelenlétedtől élhető az Élet.
Kezed áldott nyoma
Otthont teremt;
Te vagy nekem az Élet,
És a Rend.
A házunk mosolyodba öltözik,
Én vagyok benne a herceg,
Élvezem,
Hogy létezem,
S a gondosan megsimogatott percek,
Az előkészített közeljövő
Engem szolgálnak
Érintésed által.
Te drága Feleség!
Te öntudatos, büszke, kicsi nő;
Kezd nyomán
Megszelidül
A vén Idő.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: