Kint zuhog a hideg eső,
Meg a sunyi, bajt kereső
Pénzre leső
Sóher sóder
Zuhatag;
Betömi a forrásokat,
Temeti a kutakat.
Ez megfúrta,
Az eltúrta,
Hejdanáré,
Kaparj kurta,
A szemünket is kiszúrta,
Jelent marta,
Jövőt falta,
Nyáladzott és rágcsált rajta,
Üres az ól,
Ég a pajta,
És ha puha odújából kitekint,
Előbb-utóbb vasvillát lát
Odakint.
Más a világ idebent;
Itt bent még van
Fent
És lent,
Itt bent lélegzik a rend,
Idebent van
Szó és csend,
Itt még mindig lent a lent,
Itt még mindig fent a fent,
Ami szép
És jó
És szent;
Nincs sehol:
Csak idebent.